Magyar Felsőoktatás 2009Magyar Felsőoktatás 2009

"Magyar felsőoktatás 2009" konferencia

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem

Időpont: 2010. január 27.

Az első szekcióban a bolognai rendszer első szakaszának eredményeiről, a felsőoktatás K + F tevékenységéről, a magyar diákhitel rendszer sikereiről és a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá váló intézményi teljesítménykövetelményekről hallottak a résztvevők. A második szekció a tudomány felsőoktatásban betöltött szerepére, helyzetére fókuszált. A 2009-es év fontos eseménye volt, hogy a tudomány és a felsőoktatás vezető személyiségeinek kezdeményezésére megkezdődtek a konkrét munkálatok a kutatóegyetem – kiváló egyetem rendszerének kidolgozására. A szekció előadásai a téma különböző aspektusait járták körül, kiemelt figyelmet fordítva a tudományterületi sajátosságokra és a hasonló európai kezdeményezésekre, már létező gyakorlatokra. A harmadik – angol nyelvű – szekció az egyetemi kiválóság, a felsőoktatási stratégiák kérdését járja körül. Ez utóbbi kérdés szoros kapcsolatban van a nemzetközi versenyképességgel, különösen, ha figyelembe vesszük az egyre nagyobb érdeklődést keltő egyetemi rangsorok és az egyetemi kiválóság mérése körül kialakult szakmai vitákat. Külön rangot biztosított ebben az évben a konferenciának, hogy Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora, Románia volt oktatási minisztere (Corvinus díszdoktorrá avatása kapcsán) tartotta vitaindító előadást.  

A részletes program megtekinthető itt.

 


Előadások

 

I. szekció: Felsőoktatási teljesítmények, 2009

 

Rudas Imre (Óbudai Egyetem, rektor): A magyar felsőoktatás a Bologna folyamatban

A Bologna-folyamathoz, az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás a magyar
felsőoktatás egyetlen lehetősége volt az ezredfordulón. A felsőoktatás szervezetei (MRK,
FFK, FTT, MAB, HÖOK, FDSZ) kezdettől fogva támogatták a Bologna-folyamat
bevezetését. A hagyományos képzési rendszerre történő visszaállás elképzelhetetlen. Az eltelt
időszak azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a rendszerről átfogó, a rendszer egész
működését minden vonatkozásban megítélő képet kapjunk, különösen nem elegendő gyökeres
változások végrehajtásához. Szükség van viszont a rendszer működésének folyamatos
monitorozására, a finomhangolások elvégzésére. A magyar felsőoktatás előtt álló kihívások
közül az előadás kiemelten négy témával foglalkozik:

  • csatlakozás az európai felsőoktatási térséghez,
  • a felsőoktatás globális piacának kialakulása,
  • demográfiai hullámvölgy,
  • intézményhálózat.

Csopaki Gyula (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, elnök): A magyar felsőoktatás és a Kutatási és Technológia Innovációs Alap

Az előadás első része röviden ismerteti a hazai kutatás-fejlesztés és innováció területének
főbb problémáit, áttekintést ad Magyarországnak a nemzetközi K+F pozíciójáról a European
Innovation Scoreboard (EIS) 2008. adatai alapján (összesített innovációs index, illetve ennek
néhány mutatószáma kibontva) és összefoglalja a hazai kormányzati tudomány-, technológiaés
innováció-politikai (TTI) irányítási rendszerben 2009-ben bekövetkezett változásokat. (A
K+F+I szakterületért felelős a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, a tudományos
szakterületért felelős az oktatási és kulturális miniszter, létrejött egy Kutatási és
Tudománypolitikai Tanács a miniszterelnök vezetésével, az NKTH esetében miniszteri
felügyelet kabinetfőnöki operatív koordinációval). Az előadás következő része foglalkozik a
K+F+I terület számára rendelkezésre álló forrásokkal, a Kutatási és Technológiai Innovációs
Alappal: (a felsőoktatás részére megítélt és kifizetett támogatásokkal, az Alap
programportfóliójával). Külön elemzi a Tudásközpontok helyét, szerepét a nemzeti
innovációs rendszerben, és jelzi a továbbfejlesztésük főbb irányaival kapcsolatos
elképzeléseket is. Az előadás a felsőoktatás részéről érdeklődésre számot tartó programokra
részletesebben kitér (NKTH-OTKA közös pályázatok, TECH program). Az összeállítás a
K+F+I terén kiemelt nemzetközi feladataink (EU elnökség, EITI, ELI, stb.) ismertetésével
zárul.

Csillag Tamás (Diákhitel Zrt., vezérigazgató): Kinek az érdeke? (Eredmények, kihívások és kihasználatlan lehetőségek a magyar hallgatói hitelezésben)

A magyar diákhitel-rendszert 2001-ben indította el a Kormány, meglehetősen ambiciózus
célokkal és összetett elvárásokkal. A szakértők által kidolgozott modell és a megoldásként
javasolt Diákhitel komplexitásában a mai napig egyedülálló a hallgatói hitelek nemzetközi
gyakorlatában. A hitelkonstrukció unikális, a hitelezés lebonyolításába bevont közreműködők
köre és együttműködésük pedig jó példa a magán- és a közszféra hatékony együttműködésére.
Az előadás felvázolja a magyar hallgatói hitelrendszer kialakításában szerepet játszó elvi
megfontolásokat és a Diákhitel lényegi elemeit, bemutatja a lebonyolításban közreműködőket
és lehetséges motivációikat, kitér a felsőoktatási intézmények kiemelt szerepére, az elért
eredményekre és a hallgatói hitelezés előtt álló kihívásokra.

Temesi József (Budapesti Corvinus Egyetem, NFKK társigazgató): Intézményi teljesítménymutatók, teljesítménykövetelmények

A magyar felsőoktatásban is fontossá váltak az intézményi teljesítménymutatók. Az elmúlt
másfél évtizedben elsősorban a MAB akkreditációs gyakorlatában, illetve az újonnan
kifejlesztett intézményi minőségbiztosítási rendszerekben jelentek meg, szerepük,
fontosságuk egyre nő. A 2005-ös felsőoktatási törvény az intézményfejlesztési tervek, illetve
a fenntartóval kötött szerződések rendszerében jeleníti meg a teljesítménymutatókat. A
legújabb fejlemények a hazai és a nemzetközi rangsorokban tulajdonítanak egyes oktatásikutatási
mutatóknak kiemelt szerepet, jelenleg pedig a kutatóegyetemi pályázatokban van
meghatározó jelentőségük. Az előadás mindezeket a területeket felvázolva részletesebben az
intézményi szerződések ellentmondásos mutatókezeléséről, a megvalósítás nehézségeiről
szól, majd kitér arra, hogyan lehet a teljesítménymutatókat az intézményi és ágazati stratégia
részévé tenni.

 

II. szekció: Kutató egyetem – kiváló egyetem

Dezső Tamás (ELTE-BTK, dékán): A "kutatóegyetem" koncepció Európában és Magyarországon

Az előadás a magyar felsőoktatás európai sikeresség szempontjából talán legfontosabb
kérdését, a kutatóegyetemek létrehozásának szükségességét tárgyalja. A magyar felsőoktatás
helyét Európában és a világban lemérhetjük a nemzetközi ranglistákon elfoglalt helyünkkel, a
rendelkezésünkre álló költségvetési forrásokkal illetve a kiemelt kutatás támogatási
projektekkel. Fontos felmérnünk, hogy Magyarország vezető egyetemei milyen súlyt
képviselnek a magyar felsőoktatásban (hallgatólétszám, oktató és kutatólétszám, PhD
hallgatók és diploma kibocsátás aránya, stb.). A legfontosabb kérdés talán az lehet, hogy egy
sikeres kutatóegyetemi pályázat (a cím elnyerésén túl elsősorban a TÁMOP-4.2.1.B-09/1-
pályázat) elindít-e olyan folyamatokat, amelyek a kutatóegyetemi támogatás terén is
biztosíthatják a fenntartható fejlődést.

Patkós András (ELTE-TTK, tanszékvezető): Esély a természettudományokban az európai kiválóság elérésére

Az 1980-as évek közepétől figyelemreméltó kezdeményezések történtek a magyar akadémiaikutatói
közösségben az egyéni és intézeti kutatói kiválóság támogatására. Előadásom a
számos kérdés közül hárommal való keményebb szembenézésre szeretne ösztönözni:
1. Miért nem épült ki az elmúlt negyedszázad során egyént és intézményt tartósan
orientálni képes kiválósági rendszer a felsőoktatásban folyó kutatások területén?
2. Károsan vagy hasznosan hatnak-e a kutatókra és az egyetemekre az
egyéni/intézeti/egyetemi természettudományi kutatások kiválóságának kvantitatív
jellemzésére világszerte fokozódó erőfeszítések?
3. Mekkora esélye lehet az európai láthatóság elérésére a „marslakó komplexus”-tól
megszabadult magyar egyetemek természettudományi intézeteinek?

Vinkler Péter (MTA Kémiai Kutatóintézet, tudományos titkár): A tudományos publikációk tudománymetriai értékelésének lehetőségei

Magyarországon – hasonlóan más országokhoz – a tudományos kutatások döntő hányadát az
egyetemek végzik. A tudományos kutatások eredményeinek meghatározó részét tudományos
publikációkban hozzák nyilvánosságra. Ezért a tudományos eredmények értékelése nem
hagyhatja figyelmen kívül a publikált információ mennyiségének és a tudományos kutatók
közösségére gyakorolt hatásának matematikai-statisztikai módszerekkel történő vizsgálatát.
Az előadás röviden bemutatja, milyen módszereket és mutatókat ajánl a tudománymetria a
következő célok elérésének elősegítéséhez: országok tudományos kutatásai szakterületi
szerkezetének feltárása - súlypontok, prioritások; kutatócsoportok és intézetek publikációs
stratégiájának megismerése; kutatócsoportok, intézetek publikációinak értékelése összesített
(composite) mutatószámok alapján. Az előadás konkrét példák révén összehasonlítja egyes
hazai és néhány külföldi kutatóhely publikációinak mutatószámait.

Fésüs László (Debreceni Egyetem rektor): Kutatóegyetem Magyarországon: ambíciók és realitások

A kutatóegyetemi címre és támogatásra aspiráló magyarországi intézmények jelentős
kihívások elé néznek, ami új megközelítéseket, paradigmaváltást igényel. Az alapkérdés -
különösen regionális oktatási és szakemberképzési feladatokat is ellátó intézmény esetében -
hogy milyen módon tudja növelni a tudományos teljesítményeket, miközben a munkaerőpiac
igényeinek megfelelő alap- és mester- és szakképzésekben is teljesítenie kell az elvárásokat.
Az intézmény jövőképének megformálásakor figyelembe kell vegye, hogy jelentős eltérés van
a nemzetközi, elsősorban tudományos eredmények alapján történő rangsorolás, és a hazai
puha és nem túl megbízható oktatási rangsorolások között. A paradigmaváltásokban
megfontolandó a doktori iskolák külön szervezeti egységként való működtetése és
összekötése a tehetséggondozás szervezett rendszerével. Sok karú intézményként
fókuszterületek kialakításával elősegítheti az interdiszciplináris együttműködések erősítését,
hogy még szűkülő források esetén is a legkiemelkedőbb teljesítményeket tudja hatékonyan
támogatni. A technológia transzfer szervezetek elmúlt időszakban történő megjelenése
lehetőséget teremt az alapkutatásból az alkalmazott innovációs kutatási területek, a
cégalapítások, klaszterek felé nyitásra is. Mindezekről, a Debreceni Egyetem adataiból és
formálódó elképzeléseiből kiindulva példákkal ad illusztrációt az előadó.

 

III. szekció: Higher education strategies – Panel discussion

Andrei Marga (Babes Bolyai Egyetem): Quality and Excellence

Csaba Csáki: How to create a world class university? Csaba Csaki BCU

Major characteristics of an internationally outstanding university include:

  • excellent teaching programs both on undergraduate and graduate levels,
  • world class research done by the faculty,
  • motivated, able and multicultural student body
  • outstanding, motivated and multicultural faculty,
  • English as dominant language of education on graduate level,
  • strong links with the international academic world,
  • strong links with the business community and the civil society,
  • transparent and effective management,
  • modern infrastructure with adequate financing.

Today very few universities meet these criteria in Central and Eastern Europe. Several
institutions have the potential. To reach a world class level requires well defined strategy
commitment and additional financial resources.

Ákos Detrekői: Knowledge Transfer from Universities to the Companies

Those universities that have strong connections with applied sciences (e.g. universities with
technical faculties) usually have four major functions (Hering, 2005):

  • Education of young people (studies),
  • Transfer of knowledge from the universities to the companies,
  • Applied research projects to innovate technical and economical topics,
  • Life long learning for all people, upon completion of an academic exam.

In my comments the second and third units will be discussed. The examples of the comments
are mostly connected with Budapest University of Technology and Economics.

Ferenc Szűcs: Excellence of Christian Universities

Christian Universities worldwide want to preserve the traditional values of the European
“university idea” as well as to face the challenges of the postmodern , multicultural societies.
The aim of excellence is threefold: scholarly academic activity in teaching and research and
community service; They are esteemed for their focus on ethical values, the development of
the whole person following the generally agreed definition of education (even in the higher
education ) i.e. “person centered learning process”. The main areas of their education :
humanities, social sciences, law and religion (theology) focus on training leaders and
teachers to both society and churches.

  • As for the excellence of the teaching staff, the European tradition of habilitation should be revisited concerning the real ‘habilitas ‘ of the professors in their teaching methodology and ability for strategic planning in their curriculum on all the three levels (BA.MA. Phd).
  • Joint research with other academic institutions in the cultural changes and challenges concerning the Central and Eastern European countries. (Using the word “culture”‘ in both the Anglo-Saxon and European sense.)

 

A konferencia megrendezését a TÁMOP-4.2.3-08/1/KMR-2009-0004 projekt támogatta.

      

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.com