Magyar Felsőoktatás 2013Hungarian Higher Education 2013

"Magyar Felsőoktatás 2013" konferencia

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem

Időpont: 2014. január 29.

A BCE NFKK hatodik alkalommal megrendezett műhelykonferenciáján a felkért hazai előadók a helyzetértékelés mellett két témakört állítottak a középpontba. Egyrészt a nemzetközivé válás útján elért eredményekre fókuszáltak, másrészt a 2014 és 2020 közötti időszakban megvalósítandó célokat értékelték. A külföldi előadók a globális versenyben a felsőoktatási intézmények számára egyre fontosabbá váló kiválósági központokról, illetve a nemzetközi terjeszkedés egyik útjáról, a külföldi campus felépítéséről fejtették ki véleményüket.

A részletes program megtekinthető itt.

Stratégiai helyzetértékelés 2013 (Berács József - Hrubos Ildikó - Kováts Gergely - Temesi József

 


Előadások

 

I. szekció

Mezey Barna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kényszerpályák és lehetőségek: a magyar felsőoktatás esélyei

A magyar felsőoktatás a 2012-es esztendő túlélési forgatókönyveinek köszönhetően átvészelte az elmúlt két évtized egyik leginkább embert próbáló időszakát. A felsőoktatásban tapasztalható bizonytalanságok következében nyilvánvalóvá vált, hogy belülről fakadó megújulásra, ágazati együttműködésre, a korábbiaktól eltérő intézményi és ágazati stratégiákra van szükség a fennmaradás és a minőség garantálásának érdekében. Az elkövetkező időszak nagy kihívása, hogy ennek az egyetemi-főiskolai szcéna milyen módon tud eleget tenni. A félig-meddig determinált kényszerpályákkal szakítva az MRK vallja: 2014-ben a nemzetköziesítés mind szélesebb körű kiterjesztését kell célul tűzzük. Ennek révén az intézmények által kibocsátott diplomák itthoni és nemzetközi értéke növelhető, az intézmények helyzete számottevően javítható. A tét nem kicsi: nekirugaszkodunk vagy stagnálunk.

Gilly Gyula (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság): A felsőoktatás átalakítás irányai

Az előadás a jelen felsőoktatás- politikai folyamatok mentén, szakmai és szakmapolitikai kontextusban kívánja felvázolni az átalakítás főbb célkitűzéseit, a megtett lépéseket, elért eredményeket, továbbá a 2013 márciusától a Felsőoktatási Kerekasztal keretében beazonosított legfontosabb problématerületeket és stratégiai irányokat.

Bármilyen felsőoktatás átalakítási stratégia megfogalmazásakor legelőször is fontos tisztázni, hogy miért van szükség egyáltalán felsőoktatásra és mekkora méretű felsőoktatásra van szükség a felsőoktatás össztársadalmi és egyéni hasznai fényében. Valóban szembe lehet-e állítani a minőséget a nagy részvételi aránnyal működő felsőoktatással, vagy pedig épp az a feladat, hogy egy nagy részvételi aránnyal működő, „tömegesnek” nevezett felsőoktatás nyújtson minőségi képzéseket? E kérdések mentén vezethetőek le az alapvető felsőoktatási célrendszer főbb elemei: hozzáférés, elosztási és működési hatékonyság, minőség és kellően nagy méret. Ide kapcsolódik az is, hogy miért is nem szerencsés, ha épp a felsőoktatás egyes szereplői értekeznek a diplomások túlképzéséről, a képzések rossz minőségéről és az állítólagos diplomás munkanélküliségről?

Temesi József (Budapesti Corvinus Egyetem): 2013: az útkeresés éve

Az előadás a felsőoktatás-politika kiemelt területeinek alakulását követi nyomon az elmúlt 10 év, illetve a 2010 utáni időszak adatainak elemzési keretébe helyezve a 2013-as év történéseit. Egyes dimenziókban nemzetközi összehasonlításban is megvizsgáljuk a magyar helyzetet. A kialakuló összkép egyrészt a 2013-as évre vonatkozó következtetéseknek ad hátteret, másrészt pedig lehetőséget teremt arra, hogy hipotéziseket– egyes esetekben javaslatokat–fogalmazzunk meg a közeljövőre. Mint ahogyan azt már az előző évek hasonló konferenciáinak stratégiai elemzései is bemutatták, a magyar felsőoktatás általános helyzete nem sok okot ad az optimizmusra, erős negatív tendenciák vannak jelen. Ugyanakkor a felsőoktatás szereplői sokat tehetnek azért, hogy a hosszúra nyúlt útkeresés után egy fenntartható pálya nyíljon meg előttük.

Liptai Kálmán (Eszterházi Károly Főiskola): Az egri felsőoktatás

1774-ben Eszterházy püspök egyetemet álmodott Egerben. Több, mint két évszázad után az Eszterházy Károly Főiskola keresi, és megtalálni véli szerepét a felsőoktatás jelenlegi rendszerében. A tanárképzés, Tudásközpontok és a jól definiált nemzetközi kapcsolatok feszítik ki azt a teret, amelyben mozogni kívánunk.

Földesi Péter (Széchenyi István Egyetem): Nemzetközi lehetőségek és kihívások globális, vállalati együttműködéssel

A felsőoktatás napjainkra a tudásgazdaság stratégiai fontosságú erőforrássá vált. A felsőoktatási intézmények előmozdítják régiójuk fejlődését, hallgatókat és oktatókat vonzanak térségükbe, gyarapítják a humán tőkét, munkahelyeket teremtenek, megrendelőként lépnek fel a térség szolgáltatói felé, pályázati forrásokat kötnek meg, mindeközben kulturális értékeket közvetítenek, közösséget építenek és a térségük fejlődését szolgálják. Ugyanakkor az intézmények aktív regionális szerepvállalása kedvező hatást gyakorol működésükre, fejlődésükre is. A vállalati szereplőkkel történő együttműködés segíti a képzés minőségének fejlesztését, lehetővé teszi kutatók, szakemberek bevonását az egyetemen folyó munkába és megteremti a lehetőséget a gyakorlati képzés új formáinak, módszereinek bevezetésére a felsőoktatásba. Az együttműködés fontos területeit alkotják a közös K+F projektek, melyek során az oktatók és a hallgatók vállalati környezetben ismerhetik meg a projektalapú működést, valamint a vállalati szemléletű munkakultúrát. A K+F megrendelések az intézmény számára segítik a meglévő infrastruktúra és humánerőforrás jobb kihasználtságát. Az együttműködés lehetővé teszi a vállalatok közvetlen bekapcsolódását egyetemi szervezeti egységek finanszírozásában, az infrastruktúra fejlesztésében, az oktatásban való vállalati részvételben vagy akár egyes szervezeti egységek közös létrehozásában és ezek fenntartásában.

 

II. szekció

Jan Sadlak (IREG Observatory on Academic Ranking and Excellence, Poland): Global trends in higher education

“A thousand year old industry on the cusp of profound change”

Ernst & Young

The recent years of the 21st century has been dominated by following phenomena:

- massification of student enrolment;
- increase of number and diversification of institutions, programs and providers;
- research and its funding [costly, highly competitive, and relevant];
- changes in relations between the state and higher education [accountable autonomy];
- steering replacing direct control;
- limitations on public funding [cost-sharing challenge];
- IT factor [MOOCs factor];
- excellence imperative.

Presentation will discuss above trends, with special attention to impact of “internationalization factor”, and assess its impact on further development of higher education.

Christine Ennew (University of Nottingham, UK): Establishing a campus in Asia

Students have always been travelled in search of the best study opportunities; researchers have always collaborated across national borders, but until fairly recently, higher education institutions have been stubbornly national – whether limited by the demands of domestic regulation or by protectionist approaches in potential destinations. But, the past 20 years or so have seen almost seismic shifts in context, in policy and regulation, and in attitudes and behaviour. Now, the idea of institutional mobility has become a realistic strategic option for a range of higher education providers.

The late 1990s saw a change in the nature and scale of institutional mobility as a growing number of mainstream private and public (or publicly funded) Universities sought to establish teaching and research activity outside of their home country in response to both an identified opportunity and active encouragement from host countries. The University of Nottingham was one of the pioneers in this higher education revolution, driven by a range of different influences which are best characterised pull factors, push factors and enablers. This session provides a detailed analysis of these factors and explores some of the strategic and operational challenges associated with campus developments in Asia in general and Malaysia in particular.

Berács József (Budapesti Corvinus Egyetem): Starting off at a run or stagnation in the internationalisation of Hungarian universities

Internationalization is an ever-green topic in the era of globalization, mentioned in all strategic documents of Hungarian universities too. It is rather part of our vision than our everyday activities. The presentation will cover all aspects of internationalization, as education, research, publications, but the focus will be student mobility. Macro and micro, government and institutional actions are needed to fulfill the goals catching up with top universities. The Erasmus all, Campus Hungary and other programs on the one hand and the so called “internationalization ladder of institutions” on the other hand could serve the increase of international competitiveness of Hungarian higher education for 2020. There is a long way from development of foreign language capabilities of students and professors to the international branch campus development.

 


         

 

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.com