"A kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatai" műhelykonferencia"A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek" műhelykonferencia

A kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatai

Műhelykonferencia

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem

Időpont: 2015. június 16.

2011 óta jelentősen átalakult a felsőoktatási intézmények kormányzása, és ezzel együtt az intézmények szervezeti és gazdálkodási autonómiája is. A rektorok és gazdasági főigazgatók minisztériumi kinevezése vagy a költségvetési főfelügyelők megjelenése markáns változás volt a korábbi gyakorlathoz képest. Egyik sem kapott azonban akkora figyelmet, mint a 2014-ben bevezetett kancellári rendszer, amelynek kialakítása elsősorban a németországi gyakorlatra hivatkozással történt meg.

A kancellár a felsőoktatási törvény szerint az intézmény működtetését végzi, és felel „a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést”, továbbá e területeken egyetértési jogot gyakorol. A kancellár a munkáltatója az oktatókon, kutatókon és tanárokon kívül minden dolgozónak. 

A kancellár személyének kiválasztásába az intézményeknek nem volt beleszólásuk, a folyamat tőlük függetlenül történt. A pályázatot az EMMI bonyolította le, a kancellárt a miniszterelnök nevezte ki, felette a lényeges munkáltatói jogokat az emberi erőforrások minisztere gyakorolja. A kancellári rendszer bevezetésével a felsőoktatási intézmények lényegében kettős vezetésűvé váltak. Az első kancellárok kinevezése óta eltelt 6 hónapban már láthatóak az új rendszer első tapasztalatai. Ugyanakkor – a konzisztóriumok révén – folyamatban van a kormányzási rendszer további alakítása is.

A műhelykonferencia keretében szeretnénk teret adni annak megbeszélésére, hogy  

  • melyek a kancellári rendszerrel kapcsolatos első tapasztalatok?
  • milyen lehetséges jövőbeli trendek, forgatókönyvek azonosíthatóak a kancellári rendszerrel, illetve az ismét megújuló intézményirányítási rendszerrel kapcsolatban? 
  • lehet-e sikeres egy kettős vezetésű szervezet? Melyek a sikeres működés feltételei? 
  • mik a nemzetközi gyakorlatok, tapasztalatok a kancellári rendszerrel kapcsolatban?

 

 A részletes program és a résztvevők listája megtekinthető itt.


Előadások

Solti Péter (EMMI, miniszteri biztos): A kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatai - fenntartói szemmel

Heuer Orsolya (MRK): A kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatai – az MRK tagjainak körében végzett felmérésről

Veres Pál (BCE-NFKK): A kancellári rendszer a felsőoktatásban. Lehetőségek és kockázatok, különös tekintettel a megbízó-ügynök viszonyra.

Kováts Gergely (BCE-NFKK): Reflexiók a kancellári rendszerről - három (mini)kutatás eredményei