Magyar Felsőoktatás 2016Magyar Felsőoktatás 2016

"Magyar Felsőoktatás 2016" konferencia

"Helyzetkép: várakozások és eredmények"

 

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, Bp. Fővám tér 8. II. előadó

Időpont: 2017. január 26. (csütörtök)

A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja (NFKK) kilencedik alkalommal rendezte meg konferenciáját, amely minden év januárjában egyfajta számvetést készít a felsőoktatás helyzetéről, koncepcionális kérdéseiről. A felsőoktatás kutatóinak, intézményi és kormányzati vezetőinek, szakembereinek találkozója 2017 januárjában is összegzést végzett az elmúlt esztendőről. 

Az NFKK negyedik alkalommal készítette el az aktuális évet értékelő rövid stratégiai helyzetértékelését a magyar felsőoktatásról, amit a konferencia résztvevői megkaptak. A felkért előadók az éves helyzetértékelés mellett a nemzetközi és a hazai trendszerű változásokra helyezték a hangsúlyt, tükröt állítva a felsőoktatási stratégiának. 

Ha címszavakban kell összefoglalni a 2016. év eseményeit, akkor nem maradhatnak ki az intézményi rendszer átalakításai, a közösségi főiskola és az alkalmazott tudományok egyeteme formák megjelenése, a konzisztóriumok munkába állása, az intézményfejlesztési tervek elkészülte és a képzési rendszer felülvizsgálata sem. Mindeközben nem felejthetjük el, hogy a hallgatószám továbbra is stagnál, az oktatásra fordított közpénzek GDP-hez viszonyított aránya az OECD országok alsó harmadába sorolja Magyarországot, az oktatói fizetések továbbra is alacsonyak. Ezekről, és sok más témáról cseréltünk eszmét a meghívott előadóinkkal.

A konferencia részletes program megtekinthető ittAz NFKK stratégiai helyzetértékelése ide kattintva érhető el.


 

Az elhangzott előadások kivonata

(Az előadások a linkre kattintva letölthetőek.)

Berács József, Derényi András, Kádár-Csoboth Péter, Kováts Gergely, Polónyi István, Temesi József: Magyar Felsőoktatás 2016 - Stratégiai helyzetértékelés: „Összefoglaló megállapítások”

A permanens megújítás és hatékonyságnövelés alatt álló magyar felsőoktatás átalakítása új lendületet kapott 2014-ben. Új karmesterrel, új koncepció alapján vett újfent lendületet a Kormány, hogy hatékony, eredményes, nemzetközi értelemben vett sikeres, teljesítményelvű felsőoktatást hozzon létre. Szűk két év elteltével érdemes néhány kiemelt területen megvizsgálni a kormányzati beavatkozások alapvető irányait és 2016-ban elért eredményeit.

 


Maruzsa Zoltán (Emberi Erőforrások Minisztériuma, miniszteri biztos): "Fokozatváltás a felsőoktatásban" 

 

 

 

 

 

Bódis József (Magyar Rektori Konferencia, elnök) „Kitörési pontok a magyar felsőoktatásban”

A 2008-as gazdasági válság óta globálisan érzékelhető a felsőoktatási rendszerek útkeresése az állami szerepvállalás és finanszírozhatóság, az egyetemek társadalmi felelősségvállalása és általában a felsőoktatás missziója tekintetében. Ezen időszak első felében az országok jelentős részében csökkent a felsőoktatás állami támogatása, az időszak második felében pedig ennek nehézkes konszolidációját tapasztalhattuk, szorosan illeszkedve az állami költségvetések egyensúlyi állapothoz közeledésével.

Annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatás sikerrel vegye a 21. század kihívásait, jelentős változtatásokra van szükség. Ennek megfelelően a magyar kormány 2010 óta jelentős erőfeszítéseket tett a felsőoktatás strukturális fejlesztése érdekében. Ugyanakkor ahhoz, hogy teljes mértékben 21. századivá váljon a hazai felsőoktatási rendszer, további jelentős fejlesztések szükségesek. Ezen folyamatban kitörési pont lehet az intézményirányítási-, tulajdonlási-, illetve fenntartási rendszer átalakítása, a jelentős dereguláció, valamint egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely lehetővé teszi, támogatja, sőt ösztönzi a nem állami források bevonását. Természetesen nem megkerülhető az állami finanszírozás növelése sem, melynek keretében szükséges egy új, átfogó, országos ösztöndíjrendszer kialakítása is, amely teljesítményarányosan mindenki számára elérhető. A nem állami források bevonásának elengedhetetlen feltétele az ösztöndíjhoz kapcsolódó szabályozások áttekintése, különösen az adózás vonatkozásában annak érdekében, hogy gazdasági társaságok, egyéb szervezetek és magánszemélyek adókedvezményeket és adómentességeket vehessenek igénybe amennyiben egyetemeket támogatnak, illetve ösztöndíjakat adnak.

Pusztai Gabriella (Debreceni Egyetem, professzor; Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ igazgató) „A felsőoktatás (hozzáadott) értéke”

Az oktatási rendszer működésével foglalkozó szakirodalom egyik vonulata szerint egy intézmény eredményessége elég pontosan megjósolható a belépő hallgatók szocioökonómiai státusának, korábban felhalmozott kulturális tőkéinek ismeretében. Ez a megközelítés lényegében nem számol az oktatási intézményeknek a hallgatói tudás, képességek, aspiráció, értékrend formálódásához való hozzájárulásával. Valójában azonban az oktatáskutatás legizgalmasabb területe, hogy milyen tényezők felelősek leginkább az intézményi  hatásgyakorlásért.  A hozzáadott érték fogalmát újrakonceptualizálva az oktatáskutatás arra törekszik, hogy azonosítsa azokat az intézményi jellemzőket, melyeknek köszönhetően a hallgatói diverzitás mellett az eredményesség egyéni, illetve intézményi különbségei létrejönnek. Az előadás a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja által végzett A felsőoktatási hallgatók eredményességére gyakorolt intézményi hatás (IESA 2013-2016) című kutatás főbb eredményeit foglalja össze.


Kapcsolódó sajtómegjelenések: 


Fotók a rendezvényről. A képeket Fekete Balázs (BCE, Kommunikációs Igazgatóság) készítette

     

    Magyar Felsőoktatás 2016 Konferencia